Külsőre olyan, mint az amerikai palacsinta vagy a pogácsa, a receptje pedig generációkról generációkra öröklődik. A nők órákat töltenek azzal, hogy elkészítsék, és úgy tűnik, a gyerekek imádják. Csakhogy ennek a „bum-bum tears”-nek nevezett süteménynek semmi köze az általunk ismert édességhez. Inkább arra emlékeztet, hogy a világon igenis vannak emberek, akik mély szegénységben élnek, és akik egyik napról a másikra léteznek.
Olvasd el ezt is: A 4 gyönyörű énekesnő úgy énekelte el ezt a rockdalt opera verzióban, hogy attól neked is tátva marad a szád
Merthogy a „bum-bum tears” valójában sárból készült „kenyér”, amit Haiti lakossága fogyaszt azért, hogy ne haljon éhen. Ezek a „sütemények” nem édesek, és nem is tartalmaznak semmilyen ásványi anyagot vagy vitamint, gyakorlatilag nulla a tápértékük, bár az ott élő emberek ennek ellenkezőjét hiszik. Azért eszik, mert egyszerűen nincs más táplálék, amit elfogyaszthatnának.
Haitin, legfőképpen Cité Soleil településen annyira súlyos a szegénység, hogy azt alig lehet elképzelni. Egy olyan országban, ahol az emberek körülbelül 1 dollárból élnek naponta, a gyümölcsök, zöldségek, a hús és egyéb alapélelmiszerek mindössze egy szép álom részét képezik. A lakosságnak nincs pénze, hogy élelmet vegyen, így marad a sárpogácsa, ha életben akarnak maradni.
Mivel már egy megszokott „eledelről” van szó, a sárpogácsa-biznisz egyre nagyobb teret hódít a térségben, a szegénységnek köszönhetően. Az erre alkalmas földet valahonnan az ország északi részéről hozzák, és piacokon árusítják. Egy zsák föld nagyjából 5 dollárba kerül – és ez drágának számít. A földet sóval, margarinnal, néha cukorral vagy leggyakrabban csak vízzel keverik, egy kanál segítségével kiadagolják, formázzák, és hagyják a napon készre száradni. Amikor megszilárdul, már fogyasztható is.
És ne gondoljuk, hogy ezek a pogácsák egy konyhában, szobában vagy elkülönített helyiségben száradnak! Egyszerűen a szabad ég alatt, egy abroszon vagy vásznon hagyják azokat, olyan nyílt helyeken, mint például a sportpályákon, melyeket a gyerekek alakítanak ki maguknak, hogy játszhassanak.
A szakértők megvizsgálták ezeket a „süteményeket”, és azt állítják, az agyagos talajból készített sárpogácsák ártalmasak lehetnek az egészségre. Egyrészt a földből többféle káros baktérium is bekerülhet a szervezetbe, másrészt az alultápláltság is fenyegeti azokat, akik csak ezen élnek. Éppen ezért, az elhalálozási ráta egyre nő Haitin, elsősorban a légúti megbetegedések, a tuberkulózis és a hasmenés miatt. Az emberek higiéniára való igénye elenyésző, és a valódi táplálékot jelentő alapélelmiszerek is hiányoznak az ottaniak életéből.
» Dubajba ment tanárnőnek, hogy milliárdosok gyerekeit korrepetálja: „3 ezer dollárt kaptam, hogy megoldjam a gyerek házi feladatát”
» Hogyan figyelnek minket otthon: 10 eszköz, amelyen keresztül kémkedhetnek utánad!
» „A vőlegényem két nappal a lánykérés után lefújta az esküvőt, amikor megtudtam miért, összeomlott a családom”
» A gondolatok, amelyeket az Univerzumnak küldesz, elkerülhetetlenül visszatérnek hozzád
De hogyan jutott ilyen sorsra az ott élő lakosság?
Haiti a legszegényebb ország a nyugati féltekén, és a problémák, melyekkel még ma is küzd, a XVIII. századra vezethetők vissza, amikor Haiti francia gyarmat volt, a lakosságát pedig elsősorban rabszolgaságra használták ki. Az országnak számos cukornád-ültetvénye volt és olyan területei, melyeket fontos emberek birtokoltak. Így különült el két csoport: a dúsgazdagoké (akik a rabszolgaságból szerezték a vagyonukat) és a földönfutó szegényeké, akiknek még mai napig sem sikerült talpra állniuk.
Haiti problémáira a világ jelenlegi helyzete – az élelmiszerek és a kőolaj drágulása is nagy hatással van. Pontosabban, az ország azért is ennyire sebezhető, mert szinte teljes mértékben a külföldi élelmiszerektől függ. És mivel az embereknek nincs pénzük, így csak kevesek tudják megengedni maguknak, hogy ételt vásároljanak.
A belső mezőgazdaság Haitin igazi katasztrófa. Az erdők kiirtása és szántófölddé való átalakítása, illetve a szénkitermelés tönkretette a talajt. Nem beszélve a természeti katasztrófákról, melyek szintén nem kímélik a térséget: 2010-ben például pusztító földrengés rázta meg Haitit, 2016-ban pedig egy hurrikán tette a földdel egyenlővé az országot. Aztán jött a kolera, hogy elvigyen minden mást, amit a katasztrófáknak esetleg nem sikerült.
Nemzetközi civilszervezetek és sok nonprofit szervezet fogott össze, hogy segítsen az ott élőknek, de egyelőre kevés, amit sikerült is tenniük. Haiti tovább vergődik, mint egy partra vetett hal, és csak remélheti, hogy egy napon majd minden megváltozik, és a gyermekeknek ott is lesz jövőjük.
