Melyik gyerekkor lenne teljes a legózás nélkül? A már klasszikusnak számító építőkockákból álló játékot a The LEGO Group fejlesztette ki, azonban a története egy ácsmester műhelyéig nyúlik vissza Dániába, ahol legelőször a játék felbukkant.

Ole Kirk Christiansen volt ugyanis az első, aki valaha építőkockákat készített. Christiansen évekig fából faragott játékokat, a vállalkozását pedig akár LEGO-nak is nevezhette volna a dán kifejezés, leg godt (= játssz jól) alapján. Azóta a legót minden idők egyik legjobb gyerekeknek való játékákan minősítették. Amellett, hogy fejleszti a kicsik kreativitását és gondolkodásmódját, segít a motorikus képességeik finomításában, a szem-kéz koordinációban és a térbeli látásban is.

Mivel nagyon népszerű és hasznos játék, Alycia Zimmerman úgy döntött, felhasználja a kis kockákat a diákjai tanításában. A New York-i matektanárnő harmadikosokat oktat, és mindig is arra törekedett, hogy leegyszerűsítse a gyerekek szintjére a bonyolultabb matematikai fogalmakat. Kreatív módszereit pedig a gyerekek is jobban fogadják, mint a tankönyvek száraz szövegeit.

Egy ilyen egyszerű séma csodákat művelhet a gyerekekkel, ami a törtszámokat illeti. Ha tudják, hogy a 8-pontos kocka egy egész, akkor könnyebben átlátják majd annak törtrészeit is.

Először szembesülni bizonyos dolgokkal igazi kihívás még felnőttkorban is, azonban az alapok elsajátítása sokkal egyszerűbb, ha így magyarázzák:

Az alábbi illusztrációval a törtszámok összeadásának és kivonásának is van értelme.

A módszer pedig egy 16-pontos kockára is rászabható.

Vagy még annál nagyobb blokk esetében is alkalmazható.

Minél nagyobb darabot nevezünk ki egésznek, annál könnyebben fel tudjuk azt bontani részeire.

Ezzel az ábrával a gyerekek könnyen észrevehetik, amint az 1/6 rész pontosan akkora, mint két 1/12 rész…

… vagy 4/24.

Ezt a módszert kizárólag a törtek oktatására fejlesztették ki. Viszont ha minden egyes pontot egy egésznek veszünk, a legókat akár szorzásra és hatványozásra is alkalmazhatjuk! Hát nem nagyszerű?