Második előadásában Kökény Attila az Adagio magyar változatával, a „Ne Félj„-el állt színpadra.

Sokat nem is lehet mit hozzáfűzni az előadásához, profi munka volt.

Eszenyi Enikő bevallotta Attila legyőzhetetlen, szenzációs volt a produkciója, ezt Mester Tamás is elismerte, soha nem értett ennyire egyet Enikővel.

Presser Gábor nagyot dilemmázott, mert szerinte egy zeneműből csináltak egy „nyáladzó giccs dalt”, persze ezzel nem Attilát akarta leminősíteni, hanem magát a feldolgozást. Fridi először borzongott bele Megasztáros előadásba, az ítész olyannak hallja a versenyző hangját, mintha öt hangszer szólalna meg egyszerre.

Nektek hogy tetszett Attila második előadása?