Az örökbefogadás mára már egy bevett folyamat, amely jó esetben az örökbefogadónak és az örökbefogadottnak is gyümölcsöző viszony lesz. Ideális esetben mindkét fél óriásit nyer az élettől, hiszen a magára hagyott gyerekek egy újabb esélyt kapnak a szeretetre, míg azok a felnőttek, akik az adoptálás mellett döntenek egy újabb esélyt kapnak arra, hogy még jobb emberekké váljanak.
Valami ehhez hasonló szituáció alakult ki aközött a tűzoltó és újszülött között, akiket különös módon sodort egymás mellé az élet.
2011. november 14-én a Dél-Karolina-i Myrtle Beach tűzoltóegysége riasztást kapott, miszerint egy egyedülálló anyuka súlyos fájdalmakkal küzd. Szerencséjére Marc fogadta a hívást.

Mire kiérkeztek, már túl késő volt kórházba szállítani az anyukát, így Marc volt az, aki világra segítette a kisbabát s azonnal életmentő oxigénnel látta el, mert a baba képtelen volt egyedül lélegezni.
„Már az első perctől kezdve küzdött a levegővételért a kezemben” – elékezett vissza a 48 éve Marc. „Aztán hihetetlen érzés volt meghallani a felsírását.”
Órákkal később az édesanya már kórházi körülmények között lábadozott, ám szomorúan mesélt el Marcnak, hogy képtelen lesz otthon felnevelni a gyermekét, mert anyagi helyzetük miatt a serdülő kamasz fiát is alig képes eltartani az anyuka. A nő majd azt is megkérdezte Marc-tól, hogy képes lenne-e felnevelni a saját lányaként a csöppséget?
Marc és felesége, Beth már egy boldog családot alkottak a 15 éves Will és a 13 éves Parker gyerekeikkel, így a kérdés igencsak rátelepedett a családra. Marc és felesége már többször is próbálkoztak harmadik gyerekkel, de többszöri vetélés után feladták a próbálkozást.

Az újszülött kislány helyzete azonban mintha csak egy jel lett volna az égiektől, „íme, itt a harmadik gyerek, akire mindig is vágytatok.”
Hosszas tanakodás után Beth úgy döntött, hogy személyesen is meglátogatja az édesanyát.
„Amint megpillantottam, a szívem megszakadt. Vásároltam neki egy imakönyvet és biztosítottam, hogy ha valaha is bármire szüksége lesz, felénk bizalommal fordulhat” – emlékszik vissza Beth.
„Hirtelen ott volt a kezünkben egy lehetőség, amiért Marc és én idáig mindig csak küzdöttünk. Aztán a nő rám nézett és azt mondta, hogy szeretné, ha örökbe fogadnánk a kisbabát. A nővér aztán behozta és ekkor tarthattam először a kezembe Gracie-t. Aztán Marc-hoz léptem és azt mondtam, azt hiszem lett egy kisbabánk.”

„Olyan érzés volt, mintha megnyertük volna a lottó főnyereményét” – tette hozzá Marc.
Gracie azóta már 11 éves nagylány lett, aki imád tornászni, imádja a masnikat és a szép ruhákat, holott a nagyobb fiútestvérei vicces módon mindig is a kisöccsükként tekintettek rá.
Marc és Beth története számunkra is reménysugár lehet. Lehet, hogy pont akkor jön a legnagyobb égi áldás vagy segítség, amikor már nem is várnánk.
„Gyakran az életben a legjobb dolgok csupán egy szempillantás alatt történnek – ne hagyd, hogy csak úgy elhúzzanak ezek a dolgok melletted!” – tanácsolta Marc, aki azóta boldog lányos apukaként éli az életét.
