Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Doily.hu exkluzív Facebook csoportjába!

A szüleiddel ápolt kapcsolatod sokat változhat az évek során, főként miután felnősz, és belőled is érett ember válik. Addig csak nyűgként tekintettél a szüleidre, akik folyton rágták a füled valamiért, ám gondolj csak bele, hogy míg téged azért szekált az apád, mert disznóól volt a szobád, addig más gyereket egy ország vezetésére készítettek fel, szigorú házirend és szabályok szerint…

Fülöp herceg, II. Erzsébet brit királynő férje és Károly herceg édesapja, többször is hangoztatta, elsőszülött fiával ápolt kapcsolata eléggé bonyolult. 2016-ban például egy királyi életrajzírónak vázolta fel a jellemeikben rejlő ellentéteket, melyek szerinte a nézeteltéréseiket okozzák.

„Ő egy vérbeli romantikus, érzékeny lélek, míg én pragmatikus vagyok. Ez pedig azt jelenti, teljesen másképp érzékeljük a világot.” – érvelt Fülöp herceg. „Mivel nem úgy látom a dolgokat, ahogy egy romantikus tenné, érzéketlennek tűnök.” – tette hozzá.

Sokan Fülöp családi hátterével magyarázzák az atyai elidegenedését, hisz a család valódi értelme nélkül kellett felnőnie. Még gyerekkorában elszakították őt az édesapjától, az édesanyja pedig vallási nézetek miatt hagyta el őt. Ebből kifolyólag egyik helyről a másikra költözött, sosem bízott meg senkiben, és magas falakat épített maga köré.

Fülöp 13 éves korában ismerkedett meg Erzsébettel, amikor a hercegnő a Királyi Tengerésziskolát látogatta meg édesapja, a király társaságában. Ám csak a háború után lettek egy pár. Erzsébet 21 éves volt, Fülöp pedig 26, amikor egybekeltek. Ennek egyik feltétele az volt, hogy Fülöp lemond a Görögország hercege címről, ami – a látszat alapján legalábbis – nem igazán számított neki.

„Azt mondta az első munkanapomon, amikor felajánlotta nekem ezt az állást, hogy az ő feladata, az első, a második és utolsó, hogy sose hagyja cserben Erzsébetet.” – vallotta Michael Parker, Fülöp barátja és személyi titkára. De amikor a hercegnő épp vajúdott az első gyermekük megszületése előtt, Fülöp még a palotában sem volt. Teremteniszt játszott a barátjával, később pedig pezsgővel és finomságokkal kárpótolta a feleségét.

Ahogy teltek és múltak az évek, sok minden megváltozott. Erzsébet apja 1952-ben elhunyt, és a hercegnőből királynő lett. Amikor Fülöp megtudta a hírt, mintha eltörött volna benne valami.

„Rá volt írva az arcára. Sosem fogom elfelejteni. Úgy tekintett rám, mintha a fél világ súlya az ő vállán nehezedett volna.” – fogalmazott Parker. Bár mindent elkövetett annak érdekében, hogy lépést tartson Erzsébettel, Fülöp többször is bevallotta, „bárcsak maradt volna a Tengerészetnél” ahelyett, hogy a királyi kötelességet a nyakába varrta volna.

A korona nyomása alatt, II. Erzsébet királynőnek és Fülöp hercegnek egyre kevesebb ideje maradt a gyerekeire. A röpke együttléteik alatt pedig Fülöp észrevehetően távolságtartó volt a fiával, talán mert nem ismert mást, vagy mert úgy gondolta, a fiúknak nem kell pátyolgatás. Hogy kissé „megedze” Károlyt, egykori iskolájába, a Gordonstounba küldte a kis herceget, aki szinte azonnal megutálta a helyet, ám ez sem érdekelte különösen Fülöpöt – legalábbis mindenki ezt gondolta róla. De az igazság az, hogy őt is megviselte ez a döntés, ami keserű, ám hasznos tapasztalatokat elevenített fel a már apa-herceg emlékezetében.

„Fülöp herceg benyitott a rajzszobába. Fehér volt, mint a fal. Megkérdeztem tőle, minden rendben? Nem válaszolt, csak belépett, és italt töltött magának, ami eléggé szokatlan volt rá nézve.” – fogalmazott Lady Butter, a királyi család nevelőnője. Károlynak azonban erről halvány fogalma sem volt. Csak jóval később vett tudomást róla, amikor férfivá cseperedett, és neki is fiai születtek.

„Évekkel később Károly elmesélte nekem, milyen érzés volt Vilmost bentlakásos iskolába küldeni. Azt válaszoltam, megértem. Mire ő: ó, persze, hisz te mindig is törődtél velem. Lefogadom, hogy senki sem szeretett úgy engem, mint te. Akkor mondtam el neki a történetet az apjával. Le volt döbbenve. Nem akarta elhinni!” – részletezte Lady Butter.

Bár az apjával sosem sikerült megtalálnia a közös hangot, Károly bensőséges viszonyt ápolt az édesanyjával. Az ifjú herceg sokáig meg volt győződve arról, hogy az apja nem szereti őt. Ám a herceg közeli ismerősei szerint mindössze azzal volt a baj, hogy Fülöpnek fogalma sem volt, hogyan fejezze ki az érzéseit. Amikor Károly és Diana házassága zátonyra futott, Fülöp akkor is a hercegnővel beszélgetett gyakrabban, nem pedig a fiával. Aztán, mikor Károly nyilvánosságra hozta kapcsolatát a szeretőjével, Fülöpnek sehogy sem sikerült megkedvelnie új menyét. 2005-ben, amikor hivatalosan is egybekeltek, a királyi házaspár meg sem jelent a menyegzőn. Mivel nem volt templomi esküvő, nem is számított fontosnak.

Ma már úgy tűnik, Károly és Fülöp mégis megtalálta azt az arany középutat, mely kissé közelebb hozta őket egymáshoz. Ez azzal is magyarázható, hogy az idős herceg szinte teljesen visszavonult a királyi teendőktől, és egyre több ideje jut a kedvenc tevékenységeire. Bár nem volt könnyű élete, éppen amiatt, hogy a királynő férjeként folyton csak a második hely jutott neki Erzsébet életében, semmi kétség nincs afelől, hogy Fülöp mindig is a legjobbat akarta a gyerekeinek. Károly pedig mindent elkövet, hogy ne kövesse apja példáját a gyerekeivel való kapcsolat fenntartásában.